A sporttevékenység hatása a munkaerő hatékonyságára

View Comments

A tanulmány célkitűzése: meghatározni a sporttevékenység hatását a dolgozó népesség munkahelyi hiányzására, a betegszabadságra.

Módszerek:

A munkaképes populációban végzett prospektív kohorsz vizsgálatból származó adatokat 3 éves nyomon követési időszakban használták és éves kérdőívekkel vagy vállalati nyilvántartásokból gyűjtötték össze. A hiányosságokról, a sporttevékenységről és a potenciális zavaró tényezőkről 1228 munkavállaló nyilatkozott.

Az ANOVA-t (ANalysis Of VAriance = ANOVA) arra használják, hogy vizsgálják a távollétek gyakoriságának és időtartamának különbségeit, és a korrelációkat a sport évek számának (életkor szerint megoszlott) és a távollétek gyakorisága és időtartama között. Valamint használták a survival analysis-hez, amely a Cox "arányos veszély" modelljének segítségével mérte a hiányzások és a visszaélések relatív kockázatának különbségeit.

Minden elemzést az életkor, a nemek, a dohányzás és az alkoholfogyasztás alapján korrigáltak, és az ülő és aktívabb munkahelyeket foglalkoztató alkalmazottakra rétegezték.

Eredmények:

Az ANOVA statisztikailag szignifikánsan magasabb átlagos távollétet mutatott a sportágban nem dolgozó alkalmazottak körében, körülbelül 20 nappal többet 4 év alatt. A túlélési analízis kimutatta a távolléteknél tapasztalt relatív kockázatot (relatív kockázat (RR) 1,09; 1,01 és 1,18 közötti konfidencia intervallum (CI), valamint a visszaesés (RR 0,90; CI 0,85-0,95) relatív kockázata a nem gyakorló alkalmazottak esetében).

A sporttevékenység hatása nagyobb az ülő munkát végző alkalmazottaknál. Nem találtak kapcsolatot a sporttal eltöltött évek száma és a hiányzások között.

Következtetés:

A sportolást gyakorló alkalmazottak a betegszabadságot lényegesen ritkábban veszik igénybe, mint kollégáik, akik nem sportolnak, míg a betegszabadságuk jóval rövidebb, különösen, ha munkájuk ülő.

Referenciák

Cox M, Shephard RJ, Corey P. INfluence of an employee fitness programme upon fitness, productivity and absenteeism. Ergonomics. 1981 Oct;24(10):795–806. [PubMed]
Norris R, Carroll D, Cochrane R. The effects of aerobic and anaerobic training on fitness, blood pressure, and psychological stress and well-being. J Psychosom Res. 1990;34(4):367–375. [PubMed]
Blair SN, Smith M, Collingwood TR, Reynolds R, Prentice MC, Sterling CL. Health promotion for educators: impact on absenteeism. Prev Med. 1986 Mar;15(2):166–175. [PubMed]
Jacobson BH, Aldana SG. Relationship between frequency of aerobic activity and illness-related absenteeism in a large employee sample. J Occup Environ Med. 2001 Dec;43(12):1019–1025. [PubMed]
Steinhardt M, Greenhow L, Stewart J. The relationship of physical activity and cardiovascular fitness to absenteeism and medical care claims among law enforcement officers. Am J Health Promot. 1991 Jul-Aug;5(6):455–460. [PubMed]
Shephard RJ. Worksite fitness and exercise programs: a review of methodology and health impact. Am J Health Promot. 1996 Jul-Aug;10(6):436–452. [PubMed]
Proper Karin I, Staal Bart J, Hildebrandt Vincent H, van der Beek Allard J, van Mechelen Willem. Effectiveness of physical activity programs at worksites with respect to work-related outcomes. Scand J Work Environ Health. 2002 Apr;28(2):75–84. [PubMed]